Fogpótlás

fogpótlások

A fogpótlásokat fogtechnikus készíti el, ezek lehetnek rögzített pótlások, vagy eltávolíthatóak. Egy fogra készülő restaurációk helyre állíthatják a fogak anatómiai, vagy szuvasodás, trauma miatt szerzett károsodásokat.

Ilyenek az inlay/onlay-ek, nagy kiterjedésű fogszövet hiány esetén egy technikus által készített tömésnek felelnek meg. A front fogak esztétikai vagy funkcionális hiányait, kevés csiszolással héjakkal lehet korrigálni. Amennyiben nagyon nagy fogszövet hiány, vagy nagymértékű strukturális, esztétikai változtatás szükséges, ezt a fogakra illeszthető koronával lehet helyreállítani.

Amennyiben foghány áll fenn, minél előbb fontos ezt pótolni! A fogak hiánya káros hatással van a foghiányt övező fogakra: a mellette lévő fogak bedőlnek, a szemben lévő fog elkezd lenőni, megnövekszik a terhelés a megmaradt fogakon, nehezebbé válik a tisztítás, ami következménye képpen pedig szuvasodás, fogágybetegség alakulhat ki. A foghiány továbbá funkcionális problémákat is okozhat: esztétikailag előnytelen, megváltozhat az arc harmóniája, a fonetika, és akár pszichés problémákhoz is vezethet. A rágás nem kielégítővé válhat, ez pedig emésztőrendszeri, vagy állkapocs izületi, rágószervi rendellenességekhez vezethet.

A fogak pótlása amennyiben megfelelő anatómiai tulajdonságok állnak fenn implantátumok segítségével biztosítható. Itt megfelelő körülmények között fix pótlások készülhetnek még nagymértékű foghiány esetén is.

Amennyiben az implantátumok nem készíthetőek el, akár anatómiai, akár anyagi akadályok miatt, viszont foghiányt határoló fogak jelen vannak, és statikailag elég stabilak, hídpótlás készíthető el. Ilyenkor a határoló fogakat lecsiszoljuk, a fogakra illeszkedő koronákat (a hídpilléreket) és a foghiányt pótló fogat (a hídtestet) a technikus egybe készíti el.

Abban az esetben, mikor jelentősebb foghiánnyal találkozunk, és a meglévő fogak nem elegendőek a hiányzó fogak pótlásához kivehető pótlást készítünk.

Ennek több fajtája van: a) Lehet kombinált pótlás, ahol a meglévő fogakra koronákat, hidakat készítünk, és a kivehető rész ezekhez illeszkedik be, ”bepattan” a fix részhez.

b) Lehet kapocs elhorgonyzású pótlás, ahol a kivehető rész kapcsokkal rögzül a meglévő fogakhoz. c) Lehet implantátumon elhorgonyzott pótlás, ahol ahhoz nincs megfelelő helyzet, hogy elég implantátumot lehessen behelyezni rögzített pótlás készítéséhez, viszont a kivehető pótlást stabilitását biztosítani lehet az implantátumok segítségével. d) Amennyiben teljes fogatlanság áll fenn, és implantátumok sem lettek behelyezve teljes lemezes kivehető pótlás készülhet kizárólag. Itt a pótlás stabilitását kizárólag a nyálkahártya biztosítja, emiatt az anatómiai tulajdonságok nagyban befolyásolják a pótlás stabilitását. Amennyiben sorvadt, mélyült az állcsontgerinc, a pótlás ragasztására lehet szükség a stabilitás biztosítása érdekében.   Rögzített fogpótlások Korona

A korona egy olyan fogpótlás, amely beborítja a fog klinikai koronájának (általában a fog látható részének) megfelelően előkészített (preparált/lecsiszolt) felszínét, a koronacsonkot. Nemcsak védelmet jelent a maradék fog számára, hanem erősíti is azt és ugyanolyan külső megjelenést biztosít (forma és szín) mint az eredeti fog. A korona anyaga több féle lehet: legtöbb esetben egy erős, jó mechanikai tulajdonságú anyag adja a korona vázát, ez lehet fémből (nikkelmentes kobalt-króm), vagy fémmentes anyagból. A fém jó keménységgel, mechanikai tulajdonságokkal bír, de van egy kis rugalmassága is, míg a fémmentes, például cirkónium-dioxid tartalmú vázak nagyon kemények, valamint nagyon jó esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik, viszont rigid anyag, továbbá előállítása is drágább. Ezeket a szempontokat figyelembe véve kell dönteni a váz anyagáról. Gyakran front területen fémmentes, rágó régióban fémtartalmú váz a jó döntés. A váz porcelán leplezése biztosítja a korona esztétikus, és a páciens fogai színéhez, formájához való tökéletes illeszkedést.

Nem látható területre, ha nagyon kevés hely áll rendelkezésre a korona készülhet kizárólag fémből is, porcelán leplezés nélkül.

A fogászati technológiák fejlődése következtében már fémmentes korona is készülhet monoblokk módon, vagyis a digitális rendszer egy tömbből faragja ki a korona teljes formáját, így a koronát nem kell leplezni. Az így elkészült korona sokkal kevésbé sérülékeny, bár napjainkra esztétikus eredmények érhetőek így el, de nem pótolja a fogtechnikus művészi képességei segítségével elkészült porcelán leplezést.

Egy jól elkészített, minőségi és precíz korona, akár 10-15 évig is tartó esztétikus megjelenést eredményez viselőjének.

A koronakészítés folyamata:

-a kérdéses fog(ak) előkészítése, csiszolása -lenyomatvétel -ideiglenes fogpótlás készítése a preparált fog(ak)ra -váz elkészítése a fogtechnikus által -váz bepróbálása, színválasztás a páciens közreműködésével -porcelán leplezés elkészítése a fogtechnikus által -a kész korona beragasztása

A fog előkészítése, csiszolása több féle módon készülhet el, melyeknek megvannak indikációik, előnyeik-hátrányaik. A két alapvető csiszolási módszer a tangencionális (lecsapott), valamint a vállas csiszolási módszer.

A tangencionális csiszolás a hagyományos, régebben nagyon széleskörlúen elterjedt csiszolási módszer. Ilyenkor a fog összetérőre van csiszolva (csak így behelyezhető, pontos egy korona), a fog magasságából a váznak szükséges hely el van véve (1,5-2mm). A fog nyakánál nincs váll készítve, ebből fakad előnye-hátránya is: jóval kevesebb foganyagot kell eltávolítani a csiszolás során, viszont a korona széle valamelyest eláll a fog felszínétől, így tisztítása nehézkesebb, főleg amikor már nem tapad szorosan hozzá az íny. Valamint idő elteltével, mikor az íny visszahúzódott, a korona széle látható. Ez főleg fém-kerámia korona esetében előnytelen lehet esztétikailag.

Vállas csiszolásnál ezzel ellentétben a fog nyakánál körkörösen egy körülbelül 1- 2 mm szélességű vállat alakítunk ki az íny szintjében, vagy elülső fogak esetében kicsivel az íny alatt. A módszer alkalmazása során magas fokú precizitás szükséges a pontos illeszkedéshez, ez jelentős többletmunkával, csiszolási idővel jár, azonban az így készített fogpótlás esztétikusabb eredménnyel tud járni. Ez a preparálási mód védi a fogínyt, mivel a korona széle pontosan a foghoz illeszkedik. Lehetővé teszi a fogpótlás tökéletes tisztítását és a fémváz később sem válik láthatóvá.

Csap

Olyan fogpótlás, amely a gyökércsatornába vezetett csap segítségével rögzítve pótolja a fog koronáját vagy annak egy részét. A kiterjedt koronai defektusokkal rendelkező fogakat rekonstruálhatjuk ezzel a módszerrel. Gyökércsap kizárólag gyökérkezelt fogba helyezhető. A csap feladata a koronai felépítmény elhorgonyzása. Ha fogának koronai része nagymértékben destruált (letörött, elszuvasodott, tömött), korona készítésére már nem alkalmas, a röntgen alapján a gyökér körüli csontállomány kimutathatóan ép és nincs gyulladás, akkor javasoljuk a gyökérbe csap behelyezését.

Csapos fogművel a koronának nem az eredeti alakját állítjuk helyre, hanem egy ún. műcsonkot készítünk, amely lecsiszolt foghoz hasonlít, és erre külön készítjük el a borítókoronát.

Készítésének feltételei: -minimum olyan hosszú csap legyen a gyökérbe helyezhető, mint amekkora méretű koronát a csapnak tartania kell -a gyökér hosszának 2/3-a felhasználható legyen az elhorgonyzásra, valamint minimum 4 mm gyökértömés maradjon a gyökérben (vagyis minimum 12 mm gyökérhossz) -az adott fogba tökéletes gyökértömés készüljön (legyen) -a csappal felépített csonk alatt körkörösen 2 mm ép foganyag felhasználható legyen a korona készítése során Gyökércsapok típusai: -fogtechnikus által készített egyéni öntött csap -üvegszálas csap, amely fehér színénél fogva, azokon a helyeken is tökéletes megoldást nyújt, ahol az esztétikai szempontok különösen fontosak. Híd

A híd olyan fogpótlás, amellyel a hiányt pótló műfogakat a maradék fogakra, implantátumokra rögzítjük, vagyis ebben az esetben a foghiány melletti fogak/implantátumok szolgálnak támasztékul. A rágóerő csak a természetes fogat, implantátumot terheli, a szájban pedig csak annyi vagy kevesebb helyet foglal el, mint a természetes fogak. A híd is rendelkezik egy vázzal (ha nem tisztán fém, vagy fémmentes monoblokk pótlás),amely készülhet fém (nikkelmentes kobalt-króm, esetleg nemesfém, titán), vagy fémmentes anyagból. A vázra kerül rá a leplezés anyagául szolgáló porcelán, amelyet a technikus készít el, így tökéletesen harmonizál a szájban elhelyezkedő saját fogak színével, formájával.

A híd részei: - hídtest – a hiányzó fogat vagy fogakat pótolja - pillér – erre támasztjuk a hidat. Lehet megfelelően előkészített természetes fog, gyökér vagy implantátum - horgony – általában teljes borítókorona, de lehet inlay, részleges borítókorona vagy csapos fogmű is. A horgony segítségével rögzítjük a hidat a pillérekhez.

Készítésének lépései megegyeznek a koronakészítés lépéseivel. Amennyiben nagyon nagy terjedelmű a pótlás (például egész fogívre készül), a korábban ismertetett lépések kiegészülhetnek az állcsont viszonyok (centrális okklúzió) meghatározásával. Vagyis a pótlás 7-14 nap múlva már szájba helyezhető is lehet.

Amennyiben a hiányt határoló fogakban tömés, inlay (betét= fogtechnikus által készített tömés), friss szuvasodás található, vagy esetleg épek a fogak, valamint statikailag elégséges tartás biztosítható, készíthető inlay elhorgonyzású híd.

Ezen pótlás előnye, hogy kevés foganyag feláldozásával jár, hátrány viszont, hogy nem alkalmas nagyobb foghiányok pótlására.

A hiányzó fogak pótlása rendkívül fontos, mivel ennek elmulasztása később akár súlyos következményekkel is járhat. Károsodik a rágófunkció, hibás működésű lesz a rágószerv, esztétikailag nagyon előnytelen lehet, továbbá akár más fogak elvesztéséhez is vezethet.

Kivehető

Azon pácienseknél készítünk ilyen fogpótlást, akiknél megmaradt kisszámú fog miatt rögzített fogpótlás (híd) már nem készíthető, továbbá implantáció sem kivitelezhető. A kivehető fogpótlások megtervezése nagy odafigyelést igényel, és elkészítése során számos lehetőséget is mérlegelni kell.

A kivehető pótlások lehetnek elhorgonyzás nélküli teljes kivehető pótlások, illetve a fogakhoz, vagy implantátumokhoz csatlakoztatható részleges lemezes kivehető pótlások.

Részleges Lemezes kivehető

Olyan fogmű, amely a szájban nagyobb helyet foglal el, mint a természetes fogak, mert beborítja a száj nyálkahártyájának egyes területeit is. Anyaga általában műanyag és fém kombinációja, ezért fémlemezes fogpótlásnak is nevezhetjük. Előnyük, hogy a pótlás vékony, az alaplemez mérete csökkenthető, ezért a megszokási idő jelentősen lerövidül, kevésbé zavarja az ízérzékelést. A fogpótlás a maradó fogakhoz kapcsokkal vagy ún. finommechanikai rögzítőeszközök segítségével vagy teleszkóprendszerekkel kapcsolódhat.

A kivehető és rögzített fogpótlások kombinációja együttesét kombinált fogpótlásnak nevezzük. A rögzített hídpótlás előnyeit ötvözi a kivehető fogpótlással. A maradék fogakat híddal (vagy sínnel, ha nincs foghiány) merev egységbe foglaljuk, és a kivehető fémvázas fogmű a finommechanikai, rejtett rögzítőeszközök (pl:csúsztatók, merevítő rudak) segítségével rögzül a rögzített pótláson. A rögzített pótláson nagyon precízen kialakított helye van, ahova a kivehető pótlás beilleszkedik és rögzül, így kedvező esztétikum és nagy fokú stabilitás érhető el. Általában akkor alkalmazzuk, ha elegendő számú maradék fog található a front fogak területén, míg az oldalsó területeken a fogak hiányoznak.

Teleszkópos fogsort a fogorvos abban az esetben javasol a páciensnek, ha már nagyon kevés, csupán egy vagy két fog maradt csak a fogívben. Jóval stabilabb, mint az elhorgonyzás nélküli fogpótlás. A maradék fogakat a fogorvos előkészíti, a fogtechnikus a minta alapján elkészíti az egymásnak tökéletesen megfelelő primer és szekunder teleszkóp koronákat. A primer teleszkóp a fogra kerül, ragasztó cementtel rögzül, a szekunder teleszkópot a fogsorba építjük be. A fogsor behelyezésekor a két teleszkóp egymásba csúszik, és a pontos illeszkedés következményeképp rögzíti a pótlást mind az oldalirányú, mind az elemelő erőkkel szemben.

Amennyiben valamilyen okból a meglévő fogak nincsenek előkészítve, a kivehető pótlás kapcsokkal rögzülhet a meglévő fogakon. Bár ilyenkor nincs szükség csiszolásra, a technikus által elkészített hídra/sínre/teleszkóp koronára, de a kapcsos részleges lemezes pótlásnak több hátrányával is számolnunk kell. Mivel a kapcsok nem rejtettek, ezért sokszor esztétikailag hátrányosak tudnak lenni, továbbá a rejtett elhorgonyzási eszközökhöz képest kisebb stabilitással is szolgálnak, a pótlások kevésbé redukálhatóak, ezért kényelmetlenebb a viselésük.

A részleges kivehető fogpótlás készítésének kivitelezése, munkafázisai:

-Amennyiben kombinált pótlás készül, először elkészül a rögzített rész. Ez a folyamat megegyezik a híd, korona készítésének lépéseivel. - Lenyomatvétel - Berajzolás és a minta előkészítése - A technikus a minta alapján készít egy pontosabban illeszkedő, egyéni kanalat. Ezzel egy újabb lenyomatot lehet venni, amivel pontosabban lehet a nyálkahártya képleteit rögzíteni. Erre a folyamatra akkor van szükség, ha kevés számú maradó fogazat van, ezért a kivehető pótlás alaplemezét nem lehet redukálni. - Harapási magasság rögzítése, a megfelelő állcsont viszonyok (centrális reláció) meghatározása. - A próbafogsor ellenőrzése: ilyenkor a kivehető részen a fogak véglegesen vannak rögítve, ezért ekkor ellenőrizzük le a fogak pontos pozícióját, formáját, színét, és elvégezzük az apró igazításokat. - Részleges kivehető fogpótlás átadása - Miután a páciens elkezdi használni, szokni az új pótlást, az utólagos igazítások szükségesek lehetnek. Ilyenkor korrigálható a fogak illeszkedése, és a pótlás alaplemeze.

Erre azért van szükség, mivel a kivehető rész a nyálkahártya, és annak csontalapzatán nyugszik, és azokon a területeken ahol vékony a nyálkahártya meg kell könnyíteni a kivehető pótlás illeszkedését. Ez átlalában csak nem redukált, akrilát alaplemezű pótlások esetén szükséges.

A nyálkahártya vastagsága lenyomaton nem látszik, ezért ezt utólag kell korrigálni. Ilyenkor fontos, hogy mielőtt a páciens korrekcióra érkezne a rendelőbe, a pótlást minimum az előtte lévő két napban hordja és használja, hogy látszódjon hol ”töri”.

teljes lemezes

Fogatlan szájba készül. Anyaga általában keményakrilát, de megfelelő indikációnál egyéb speciális műanyag is lehet. Az ilyen fogpótlásokat a vákuumhatás, a rágónyomás és a gravitáció tartja helyben. A protézis alaplemeze speciális, az íny színéhez hasonló műanyagból készül. Ez a rész illeszkedik pontosan a nyálkahártyára és biztosítja a fogsor stabilitását. Az alaplemezre műfogakat helyezünk, amelyek gyakran szebbek lehetnek, mint a természetes fogak, Ezek a választható színű és formájú műfogak biztosítják az esztétikus megjelenést és a rágóképességet. A műanyag fogsorok élettartama korlátozott. Hosszabb viselés során az anyagába baktériumok, gombák telepedhetnek be, amelyek idült szájnyálkahártya gyulladást okozhatnak. A fogsorok átlagos kihordási idejét 5-8 év közé tehetjük.