Implantátumok

A foghiányok pótlásának legmodernebb megoldása az implantáció, vagyis a fogbeültetés. A különböző implantációs technikák az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül, és széleskörűen elterjedtek. A mai modern fogászatban az implantátumok anyagai szigorúan szövetbarát anyagokból készülnek, kilökődési reakciót nem okoznak. Az implantátumokat titánból állítják elő.

Implantátum részei

A fogászati implantátumokat legkönnyebben úgy kell elképzelni, mint egy mesterséges foggyökeret, amelyet a fogorvos az állcsontba ültet be. Az implantátum ezután becsontosodik, ami egy nagyon erős tartást ad. Az implantátumok a természetes fogakkal ellentétben a csonthoz közvetlenül kapcsolódnak, míg a fogak szalagos tartással rögzülnek a csonthoz. A fogágyban lévő képletek (sejtek, erek, idegek) hiányoznak, ezért az implantátumok a fogakhoz képest kisebb regenerációs potenciállal bírnak.

Implantátumoknál megkülönböztetünk egy-, és kétrészes implantátumot. Egyrészes implantátumnál a fog gyökerét pótló, és az íny feletti rész (lecsiszolt csonk formájú korona/híd, vagy gömb alakú kivehető pótlás elhorgonyzásához) egy egységet alkot.

Kétrészes implantátum esetében a csontban a fog gyökerét pótló rész az implantátum. Ennek csavarmenetébe illeszkedik a felette lévő felső rész, az implantátum fej. Az implantátum fejet a rá készülő fogpótláshoz választjuk, hogy annak támaszt adjon.

Előnye, hogy amennyiben csak egy vagy két fog hiányzik, nincs szükség arra, hogy ép fogak lecsiszolásával készítsen hidat a fogorvos, és sorvégi fogatlanság esetén is rögzített fogpótlást lehet készíteni. Teljes fogatlanság esetében is számos megoldást nyújtanak az implantátumok, a teljes rögzített pótlásoktól ("körhíd”), a kivehető pótlásokat stabilizáló implantátum típusokig (gömb, stég, locator, mágneses, stb.).

Az implantálás korlátja a megfelelő csontkínálat. Implantátumot a csontba helyezzük be, és szükséges, hogy elégséges mennyiségű csont álljon rendelkezésre a behelyezéséhez. Fontos hogy a csont magassága, továbbá (horizontálisan) az implantátum körül is megfelelő legyen a mennyisége. Szerencsére számos műtéti eljárással (csontpótlások) javítani lehet a csontkínálaton.

Milyen esetekben használhatók az implantátumok?

Megfelelő csontkínálat esetén, amennyiben nincsenek kontraindikációk, az implantáció nagyon jó megoldást kínál mindenféle foghiány kezelésére! Az implantátumok száma, pozíciója, és a rá készült pótlás a szájüregi, és szisztémás körülményektől függ, amit az Ön esetében a fogorvos állapít meg. Fogbeültetés előtt a fogorvos körültekintően megvizsgálja. Az esetleges gyulladásokat megszüntetjük mielőtt sor kerül az implantációra. A szuvas, gyulladt fogakat és a fogágybetegséget kezeli, a szájhigiénét rendezi. Az előkezelések befejeztével, a konzultáció után, a kívánt implantációs fogpótlás precíz tervezete szerint kerül sor az implantátumok behelyezésre.

A műtét jellege szerint lehet egyfázisú, vagy kétfázisú. Egyfázisú műtét során az implantátum behelyezésre kerül lebeny készítésével, vagy anékül (ínyen keresztül), és az implantátum fejére rögtön fogpótlás készül. Ezt gyakrabban egyrészes implantátumok esetében végezzük, mivel itt a fej "kilóg” az ínyből. A pótlás elkészítésével az implantátumot fixáljuk, sínezzük, ezzel biztosítva a megfelelő gyógyulást az implantátum számára. Kétrészes implantátumok esetén is ez a műtét alkalmazandó, amennyiben az implantátumokra rögtön kívánjuk a fogpótlást elkészíteni. Lebenyképzés nélkül végzett beavatkozások során jelentősen kisebb műtéti megterhelés várható, nem duzzad, fáj annyira a műtét helye. Kétfázisú implantáció két részes implantátumok esetén lehetséges. Az implantációt lebenyképzéssel kezdjük. A nyálkahártyametszést követően a nyálkahártya lebenyt csontról leválasztva a csontot szabaddá tesszük. Kiválasztjuk azt a helyet, ahová az implantátumot be akarjuk helyezni. A hely kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a rendelkezésre álló csont mennyiségét, minőségét, formáját, a környező fogaktól való távolságát, valamint a tervezett fogászati rehabilitációs tervet, azaz, hogy hova akarjuk tenni a fogakat pótló koronákat. A kiválasztott helyet egy pici fúróval megjelöljük, majd a következő fúróval a rendelkezésre álló csont magasságát figyelembe véve, megfelelő mélységű lyukat fúrunk. Ez a mélység megfelel a kiválaszott, behelyezendő implantátum hosszának. A kifúrt lyukba csavarjuk bele az implantátumot, amelyet majdnem csontszintig (néha az alá is) helyezünk. Ezután a sebet összevarrjuk. Az implantátumot később, az implantátum becsontosodását követően (3-6 hónap) az íny alól felszabadítjuk, majd becsavarozzuk az implantátum fejet, és elkészítjük rá a fogpótlást. A műtét napján feltétlen ajánljuk a terület jegelését annak érdekében, hogy kisebb legyen a következő napokban a duzzanat, a beavatkozás után egy héttel történik a varratszedés.
Mindenki kaphat implantátumot? Természetesen vannak olyan esetek, ahol nem kerülhet sor implantációra. Például: növekedésben lévő gyermekeknél, felnőtteknél súlyos szívbetegség, magas vérnyomás, csontbetegség esetén, vagy olyan pácienseknél, akik gyógyszer-, drog- vagy alkoholfüggőségben szenvednek. Cukorbetegek kaphatnak implantátumot, ha vércukruk jól be van állítva, és a kezelési idő alatt azt fokozottan ellenőrzik. Különösen nagy jelentősége van az alapos fog-, és szájápolásnak az implantátum hosszú élettartama érdekében, sokkal jobban, mint a természetes fogaknál. A nem kielégítő fog-, és szájápolás előbb vagy utóbb az implantátumok elvesztéséhez vezet. Ezért hiányos fogápolás esetén a fogorvos megtagadhatja az implantátumok beültetését. Meddig tartanak az implantátumok? Az implantátumok megfelelnek a tartós fogpótláshoz szükséges technikai követelményeknek. Az, hogy meddig viselheti örömmel, elsősorban Önön múlik! Az alapos szájhigiéniával Ön tudja megelőzni a gyulladásokat, amelyek veszélyeztethetik az implantátumokat. Fontos az implantátumok körüli tökéletes tisztítás, hogy gyulladás ne tudjon kialakulni. Az implantátumokkal lévő bármilyen probléma korai felismerése nagyon fontos, Ha az esetleges problémákat (implantátum nem megfelelő tisztítása, túlterhelése, íny gyulladása stb.) korán felismerjük, még korrigálhatók, és az implantátum élettartama nem csökken. Ezzel szemben a késői felismerés az implantátum elveszítéséhez vezethet. Ezért nagyon fontos az orvos előírása szerinti gyakori kontroll vizsgálat!